Az óvodai nevelés célja, feladata, rendszere és elvei
Gyermekkép
A gyermekkor a legtágabb értelemben vett tanulásnak és életfontosságú beállítódások
kialakulásának kora, a szabadság ideje óvodásaink számára. "Micimackó kor": a minden
és semmit csinálás különös keveréke. Érzéki és érzelmes. A gyereknél az első években
még nagyon közel áll egymáshoz a testi és lelki fejlődés így szeretettel, figyelemmel,
örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal vesszük körül őket, mellyel érdeklődésük,
érzékelésük intenzitása formálódik, alakul.
"A szeretet nem uralkodik,
hanem formál és ez több."
Minden individualitás egyetlen, s rejtélyes; a gyerekeknek nemcsak ujjlenyomatuk, hanem
én-struktúrájuk is különbözik, így a számára felajánlott lehetőségek széles köréből a
gyermek kiválasztja a neki megfelelőt. Ugyanakkor tudjuk, hogy az emberi élet
változásainak vannak olyan törvényszerűségei, amelyek mind testi, lelki, szellemi
értelemben nyomon követhetők. Ezekből a törvényszerűségekből következik, hogy a
gyerek saját tempója szerint fedezze fel a világot, s így dolgozza fel tapasztalataiból
származó élményeit is. Gyermekeinknek megfelelő ismeretei legyenek a világról,
környezetről s mindez tükröződjön viselkedésükben, magatartásukban. Erkölcsös
viselkedés kultúrával rendelkezzenek, szociális érzelmeik átélésével segítsék
embertársaikat. Autonóm, művelt, okos kreatív, esztétikai érzelmek iránt fogékony
gyerekeket szeretnénk óvodánkban "látni", kiknek viselkedésében, kommunikációjában a
környezeti szépség felismerésében mindez tükröződik.
Az óvodapedagógusnak minden gyereket a jövő embereként kell szemlélnie, így ez arra
sarkall bennünket, hogy új képességeket fejlesszünk ki magunkban s így minden
gyerekben a jövő jeleit fedezzük fel, s ápoljuk.
"Gyermekeid nem a te gyermekeid
Az önmagáért sóvárgó élet fiai és leányai ők.
Általad de nem tetőled jönnek.
Veled vannak és nem a tiéd.
Nekik adhatod szeretetedet, de nem gondolataidat nem.
Mert saját gondolataik vannak.
Otthont adhatsz testüknek, de lelküknek nem.
Mert az a holnap házában lakik,
hová te még álmodban sem jutsz el.
Formálhatod magad saját képükre, de
őket saját képedre formálni ne törekedjél.
Mert az élet nem halad hátrafelé
s nem időz a tegnappal."
(Kohlil Gihran)
